Szerelvények biztosítják a hálózatot túlnyomás ellen, ezek segítségével lehet a levegőt eltávolítani a hálózatból, vagy ha szükséges, levegőt juttatni a csővezetékbe.
A csőhálózatba épített szerelvényeket elsősorban betöltendő funkciójuknak megfelelően alakították ki. Vonatkozik ez alakjukra, anyagukra és minőségükre egyaránt. A hálózat végére — legtöbbször valami berendezési tárggyal (mosdó, fürdőkád stb.) együtt — épített szerelvénytől azt is megkívánják, hogy esztétikailag is tetszetős legyen. Tekintve, hogy a nyomócsövekbe és a csatornahálózatba épített szerelvényekkel szemben támasztott követelmények igen eltérőek, így a továbbiakban azokat külön-külön tárgyaljuk.
Nyomócső szerelvények
Az elzárószerkezetek olyan szerelvények, amelyek valamely külső erővel vagy magával a közeg belső, áramlási energiájának felhasználásával elzárják az áramló folyadék, gáz stb. útját úgy, hogy a zárószerelvényen keresztül — üzemi nyomáson — még szivárgás sem léphet fel.
 |
| A szelep, B csap, C tolózár, D csappantyú elvi vázlata |
A szelepszerkezetek elzáró korongja (a szeleptányér) a szelepnyílás síkjára merőlegesen mozdul el. Záróelemei a házban kiképzett szelepfészek és az arra illeszkedő szeleptányér. A szeleptányért a lapos, vagy zsinórmeneti orsó mozgatja az orsótengely irányában. A csap házában az átfúrt és a házhoz csiszolt csonkakúpot (a csapforgót) kell 90 fokkal elfordítani teljes nyitás, ill. teljes zárás esetén.
Míg a tolózárban ék alakúra csiszolt korongot kell a víz útjába tolni, addig a csappantyú zárólapját maga az áramló víz emeli fel, ill. fordított irányú áramlás esetén lezárja.
E zárószerkezetek részletes ismertetése előtt meg kell jegyezni, hogy a gyakorlatban jó zárást csak a szelepek és a csapok biztosítanak. A tolózárak egy része már az első zárás után sem szivárgásmentes, míg a csappantyú a zárófelületre rakódó szennyeződés miatt gyakorlatban sohasem zár csepergésmentesen. A tolózár és a csappantyú rendszerint csak az áramlás megszüntetésére használatos.
Szelepek
 |
| MSZ 174 jelű áteresztőszelep |
A szerelőiparban legtöbbször előforduló zárószerkezet a szelep. Az ábrán látható MSZ 174 jelű áteresztőszelep a legismertebb. Emelkedő, orsós, réz felsőrésszel, öntött alumínium kézikerékkel készül. Az öntöttvas házat két végén belső menettel készítik. Az orsó, a kézikerék jobbra forgatásakor süllyed és zár.
Az orsóanya a szelepház felső részében van kiképezve. Vannak nem emelkedő orsójú szelepek is, ahol az orsóanya a szeleptányér toldatában van. Ezek orsójának forgatásakor az orsóanyás szeleptányér emelkedik és süllyed, míg az orsó tengelyirányban nem mozdul el.
A szeleptányér és az orsó egymáshoz lazán, forgathatóan illeszkedik azért, hogy a zárás végső pillanatában, a szelepüléshez érve ne forogjon és a szelepülés síkjával párhuzamosan elhelyezkedve az orsó nyomása egyenletes legyen.
A szelepülés és a szeleptányér között, a szeleptányérra az átáramló folyadék fajtájának megfelelő tömítés van felerősítve. A tömítés anyaga hideg víz esetében gumi, bőr vagy fíber, meleg vízre mindig fíber. A szeleptömítést általában a szeleptányér anyagából kiképzett csavarra anyával és alátéttel (MSZ 174) erősítik fel, de más megoldás is használatos.
Más áramló anyaghoz készülnek ólom, bronz, nikkel, vagy rozsdamentes acél tömítőfelületek is. A fém tömítőgyűrűket külön sajtolják bele a szelepházba és szeleptányérba. Kisebb névleges átmérőjű szelepek szeleptányéijára nem sajtolnak külön gyűrűt, hanem magát a szeleptányért képezik ki a különleges anyagból.
A szelepek felszerelésekor nagy gonddal kell ügyelni az áramlás irányára. A helyes irány a házon nyíllal jelölt. Az áramlás helyes iránya úgy állapítható meg, hogy a betáplálás oldaláról (közmű, szivattyú, táptartály stb.) benézve a szelepbe, a szeleptányér alja, a tömítés és a rögzítőcsavar látható. A kifolyás oldaláról a szeleptányér felső része és az orsó látható. A szelepet úgy kell szerelni, hogy nyitásakor a hálózati nyomás a szeleptányért felemelje.
Fordított szerelés esetén a hálózati nyomás a szeleptányért rányomja a szelepülésre, gyakran az orsóból ki is szakítja és a szelep csak akkor használható, ha a csövet megbontva a szelepet kiszerelik és megfordítják.
Egészen nagynyomású szelepek esetén a jobb zárás érdekében az áramló folyadékot a szeleptányér fölé vezetik, de ilyen szelepeken nyitás — zárás alatt, megkerülő szeleppel kell biztosítani a nyomás kiegyenlítődését.
A különleges szelepeket kettős szeleptányérral és két szelepnyílással készítik. Ez esetben a zárt folyadék nyomása az egyik tányért nyitni, a másikat zárni segíti és az erők így egyensúlyba jutnak, tehát a szeleporsóra nem hat más erő, mint a saját súrlódás és esetleg a szeleptányérok, kerék stb. önsúlya.
A szeleporsó és a felsőrész között tömítőszelence biztosítja a szivárgásmentes zárást. A tömítés anyaga hideg vízre faggyús pamutzsinór.
Az áteresztőszelepet legtöbbször szabadon szerelik, de a falba is beépíthető. Ilyenkor a csövet olyan horonyba kell szerelni, hogy a szelep felső része a vakolaton kívül legyen.
Csempézett falban a szelep-felsőrészt meghosszabbítják és olyan hosszú külső menettel látják el, amelyre felcsavarozható a műanyagrózsa és a kupak. A felsőrész alakja olyan, hogy a kupak eltávolítása után a szelep feltűző kulccsal elzárható, vagy nyitható. Csőkulccsal a szelep-felsőrész bármikor kiszerelhető és megjavítható.
Ez a szelepfajta a csempeszelep. Az áramlási ellenállás csökkentésére a szabadon szerelt vezetékek áteresztőszelepeként főleg ferdeszelepet használnak.
 |
| Ferdeszelep |
Áramlási ellenállása alig van. Kívánságra szemölcsös házzal is szállítják. A szemölcsöt megfúrhatják és a furatba 1/4" átmérőjű tömlővéges ürítőszelepet szerelhetnek. Az elzárt vezetékszakasz így üríthető.
Egyébként a ferdeszelep teljesen az áteresztőszeleppel azonos kivitelben készül. Szereléskor főként az áramlás irányához igazodó helyzetre kell ügyelni. Az ábrán látható, hogy az ürítőszelep fémes, csiszolt tömítésű. A szelepek nem¬csak menetes kivitelben, hanem karimásán is készülnek.
A vízvezetéki hálózatban 50 mm névleges átmérő felett szelepet nemigen használnak, mert a szeleptányérra nehezedő nyomás (Ürítőszelep (MSZ 5217) mm átmérőjű szeleptányér és 3 att nyomás esetén már kb. 100 kp) az átmérő növekedésével négyzetesen növekszik és a szelepszerkezetet ennek a nyomóerőnek megfelelően kell méretezni. A nagyobb névleges átmérőjű szelep ezért viszonylag drágább.
A szelepeket kézzel vagy mechanikai berendezéssel működtetik (távvezérlésű szelepek), azonban a folyadék állapotában bekövetkezett változás is vezérelheti őket (nyomásszabályozók, hőfokszabályzók).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése